Tizenegy nap múlva elkezdődik az új szezon, amikor is Tito Vilanova óriási feladat előtt áll. A kihívás kettős: az elmúlt évek eredményességét kell fenntartani úgy, hogy közben a legjobb együttesek által már kiismert stíluson változtatásokat kell végrehajtani. Az utat mindenképpen a Tito Team legsúlyosabb veresége, a müncheni 4-0-s arculcsapás mutatja, melyben benne volt minden – erények, gyengeségek, fejlődési lehetőségek és tévutak.
Javában zajlik még az első keret kialakítása az előttünk álló idényre, és vélhetően a technikai vezetés nem is végez azzal a felkészülés kezdetéig, azaz július 15-ig, ám Tito Vilanova vezetőedzőnek már az első naptól kezdődően koncentrálnia kell a fejlődésre, mert az elmúlt évekkel ellentétben néhány európai csapat lehagyta a Barcelonát. Van tehát hova feljebb lépni, és jókorát kell is, de pánikra sincs ok: a világ egyik legjobb keretével ez lehetséges is.
A müncheni arculcsapás, mert egyszerű vereségnek nemigen lehet nevezni, mindent ott hordoz magában, így a következőkben négy pontba szedjük, mik is Tito Vilanova vezetőedző számára azok a pontok, amiket mélyrehatóan vizsgálnia kell, majd a gyakorlatba kell ültetnie úgy, hogy az a csapata hasznára váljon.
● A cikk még nem ért véget, folytatás a Bővebben mögött!

Erények: A Pep Guardiola által tökéletesített szerkezet és alap rendkívül biztos, a labdatartás és a kisjátékok terén nagyon magabiztos az együttes, ami a kieséses párharcoknál rendkívül jól jöhet. A világ legjobbjaitól elvárható az érettség, így a Xavi által vezényelt gárda tudatosan futballozik, ám a fiatalok sem tűnnek ki a sorból. Bartra például a müncheni mérkőzésen is nagyon hasznosan futballozott, s habár volt néhány hibája, több mérkőzéssel a lábában meggyőződésem, hogy a kezdőtagság hosszú távú birtokosa lehet.

Annak ellenére, hogy a müncheni vereség súlyos volt, az akaratot és a küzdőszellemet nem lehet elvenni a játékosoktól, ami ugye alapelvárás egy csapattól, de számos példa van arra, hogy ez korántsem olyan egyértelmű jelenség.

Gyengeségek: A Tito Team egész évben nagyon pocsékul védekezett. Helyezkedési hibák tömkelege meccsenként, a középpályás védekezés teljesen lyukas, Alves rengetegszer eltolódik, ha pedig fellép a támadásokkal, nincs biztosítva az oldala megfelelően. Utóbbi nem csak Busquets feladata, az egész csapatmozgással van probléma, hiszen ha csak Busquetsen múlna, aki posztjának az egyik legjobbja, Alves kis túlzással akár fent is maradhatna a csatárokkal egy vonalban az egész meccsen.

Nem lehet továbbá elmenni szó nélkül a támadósor egyoldalúságáról. Ez Neymar érkezésével részben megoldódhat, de a probléma mélyebb egy játékosnál. A müncheni összecsapás felvételein is látható, hogy a katalán támadásépítésnél Xavira és Iniestára azon nyomban odalépnek, amivel a Barcelona elveszti a fölényét a középpályán, ez azonban azért problémás, mert ez a játékának a kulcsa. Guardiola észlelte is az első sikeres éve után a problémát, így Messi rendszerszerűen visszalépett, és ezzel megteremtette a fölényt az oly fontos területen. Most már azonban ez sem elég, mert ha ezzel sikerül is a müncheni térfélre jutni, ott Alves vagy Alba elakad, mivel a védelembe bemozduló ember nincs, az ellenfél védekező játékosainak a többsége nincs lekötve, így marad a hátrafele passz. A legegyszerűbb megoldásnak ígérkezik a gyorsabb labdajáratás és a sokkal több mozgás, mely hiányzott Münchenben is, kockázatosabbnak egy olyan támadó megvétele, aki a középső védők között is képes klasszis teljesítményre. Mindenesetre egy biztos: Neymarral nem csak egy tehetség, hanem új mozgások, egyéni megoldások és így kiszámíthatatlanság is érkezik, ami elengedhetetlen, ha a katalán csapat vissza akar ülni a Bajnokok Ligája trónjára.

Fejlődési lehetőségek: Már az előző sorokban szó volt egy más típusú támadó megszerzéséről. Vilanova és a szakmai stáb tökéletesen alkalmazta Villát az AC Milan elleni Bajnokok Ligája visszavágón 2-0-s hátránynál, mely be is vált, hiszen így Messinek több területe maradt. Neymar és Messi mellé egy ilyen típusú csatár? A brazil válogatott hasonló módon játszik, Fred rendkívül eredményes is volt, így megfontolandó az alkalmazása. Messinek ebben a rendszerben többet kellene védekezni, de megint csak a müncheni meccsre kell visszatérni: Gomez úgy taglózta le a dél-amerikai csatárt a félpályánál, mintha az élete múlt volna azon a szerelésen. Messi a legjobb, de a csapatérdek ezt kívánja, és ezt a legjobbaknak is meg kell érteniük.

● Forrás: eurobarca.hu /  Teljes cikk!