Interjú David Villával: téma a közelgő Clásico, Messi, hangulat az öltözőben, a szezonban nyerhető trófeák, és még sok más..

Villa még nem szeretne központi témaként foglalkozni a Clásicóval a Panathinaikos elleni, szerdai BL-mérkőzés előtt. Annyit ennek ellenére azért elárult a tegnapi interjúban, hogy a közelgő Clásicón nagy álma a válogatottbeli társa, Iker Casillas kapujába betalálni. Emellett sok másról is faggatták az újságírók, úgy mint Messiről, az öltözői hangulatról, vagy éppen arról, honnan akar majd nyugdíjba vonulni.

Érezhető már az öltözői hangulaton, hogy nem sok idő van hátra a Clásicóig?
Nem, még egyáltalán nem. Ez egy rendkívüli prioritással bíró találkozó, életbe vágó. De előtte még a Bajnokok Ligája következő fordulójába való továbbjutásunkat kell biztosítani, addig nem szabad mással foglalkoznunk.
Szeretné bevenni Casillas kapuját a Barca színeiben?
Persze hogy szeretném. Casillas kapuját is, és az összes többi kapusét is. Jelenleg minden energiámmal azon vagyok, hogy jó munkát végezzek a csapatban, és mindenben segítsem a társaimat; persze gólokkal lenne a legjobb hozzájárulni a sikerhez.
Zavarják azok a kritikák, amelyeket a gól nélkül lejátszott meccsei után kap?
Nyugodt vagyok. Ami leginkább érdekel, az az edzőm véleménye, a Camp Nou lelátóin ülő szurkolóké, és az összes többi Barca-közeli emberé. Minden alkalommal, mikor elhagyom a stadion gyepét, tapsviharral búcsúztatnak a szurkolók, ami hatalmas önbizalmat ad, és megerősít abban, hogy úgy is lehet jól játszani egy meccs alatt, hogy nem szerzek gólt.
Nem érzi úgy, hogy a Barcelona mezét magára öltve nagyobb a nyomás Önön, mint korábban?
Bármely csapatot képviselve van az emberen egy bizonyos nyomás. Az azonban biztos, hogy a „gránátvörös-kékek” csatárjaként hatalmas az elvárás, de ez abból ered, hogy a Barca sosem maradhat alul, és hogy itt a győzelmen kívül semmi nem elfogadható eredmény.
Jelenleg a Spanyol Bajnokság megnyerése a fő célja?
A bajnoki cím egy olyan eredmény lenne, amellyel még sosem büszkélkedhettem. És talán ez a legfontosabb versenykiírás az összes közül. A Bajnokok Ligája nehezebb, és sokkal több rivaldafény veszi körül, azonban a kieséses rendszer következtében sajnos nem mindig a legjobb csapat nyeri. A Bajnokság az más. Minden héten van forduló, és itt rendszerint a ténylegesen legjobb csapat lesz a bajnok.
Mikor a Barcelonába igazolt, céljai között szerepelt a legtöbb gól szerzőjének járó Pichichi-díj elnyerése is?
Ez a legkisebb célom, nem tartom annyira fontosnak. A csapat által közösen nyert díjak számítanak csak igazán, hiába lenne gólkirály valaki a csapatból, ha a szezon végén nem gyűjtenénk be trófeákat. Persze, szeretném, ha én lennék az, vagy Leo, vagy akár Bojan, hiszen a góljainkból maga a klub és a csapat profitál igazán.
Ugyanakkora öröm gólt rúgni, mint gólpasszt adni valamelyik társának?
A gól az gól, bár hozzásegíteni valakit a találathoz, az is nagyszerű. A gólpasszért ráadásul legalább olyan hálás a csapat, mintha magát a gólt rúgná be az ember.
Jól megértik egymást Messivel?
Messivel is, és a csapat többi tagjával is jól kijövök.  Leo mellett napról napra fejlődöm, hiszen nincs még egy olyan tehetséggel megáldott csatár a világon, mint ő. És emellett kiváló természete van, nehéz vele nem összebarátkozni. Szoktam mondani, hogy a labdarúgásban semmi sem egyszerű, de mégis azt kell mondanom, hogy Messi mellett játszani nagy könnyebbség: tudom, hogy hova kell helyezni a labdát ha a közelemben van, és ez mindent egyszerűbbé tesz.
Milyen öltözői hangulatot ismert meg, mióta ide igazolt?
Szerencsére éppen olyat, mint amilyenre számítottam. A legtöbb társamat már ismertem korábbról a válogatottból.  Egy olyan csapat tagja lehetek most, ami már minden megnyerhető címet elhódított, és mégis szüntelen nyerési vágya van, csak a siker érdekli őket. Ráadásul – nem mondanám, ha nem így érezném – ebben a társaságban mindenki számára nagyobb prioritással bírnak a csapat érdekei és sikerei, mint az önmaga karrierje.
Ibrahimovic a közelmúltban kritikákkal illette a csapatot, és a jelenlegi teljesítményét.
Mindenkinek megvan a maga véleménye erről. A labdarúgásban a statisztikák és a tabellák számítanak, és ez alapján azt hiszem, nem állunk rossz helyen. Különben is, tévhit hogy csak a tehetség számítana. Hiába tudsz jól cselezni, ha a fejedben nincs rend. Ha meccsről meccsre ilyen jellegű problémákkal szembesül valaki, akkor nem hogy címeket nem tud nyerni, de még egy meccset is nehezen. Nálunk azt hiszem ezzel nincs jelenleg probléma. Nem csak tehetség kell, sok-sok más dolognak is a helyén kell lennie a végső siker eléréséhez.
Meg tudott barátkozni a ténnyel, hogy itt Messi a fő góllövő, és nem Ön?
Elsősorban nem azért jöttem a Barcelonába, hogy én rúgjam a legtöbb gólt, persze reményeim szerint még ilyen is lesz. Azért jöttem, hogy mindenben segítsem a társaimat, hozzájáruljak ahhoz, hogy jobbak legyünk, és hogy továbbra is a LEGJOBBAK legyünk. Ha sok gólt rúgok, hát jó. Ha Messi rúgja őket, úgy is jó. Ha Bojan, annak is örülünk. A lényeg, hogy van gól. mi pedig az élen vagyunk.
Nem meglepő Messi földöntúli tehetségét testközelből látni?
Mint játékost, alaposan ismertem Messit korábban is. Úgy érkeztem ide, hogy tisztában voltam vele, hogy ő a legjobb a világon, és azzal is, hogy mindenki a lába előtt hever. De az a fantasztikus Messiben, hogy ez nem elég neki, jobb és jobb szeretne lenni, és pont ez tette őt azzá, aki ma. És szerencsére ez biztosítja, hogy még sok-sok évig nem fog kihívója akadni, egyszerűen ő a legjobb.
Guardiolával hasonlóképp jól kijön, mint a csapattársaival?
Nagyon boldog vagyok, hogy egy ilyen edző kezei között dolgozhatom. Sok új dolgot tanultam tőle, de nem elsősorban a támadást illetően. Azzal úgy érzem, nem volt túl sok gond idáig. Azonban a szezon elején akadtak gondok a védelemmel, mint ahogy az a válogatottal is megtörtént a VB elején. De Pepnek és Del Bosque-nak köszönhetően sokat fejlődtem a téren, hogy mi a teendő abban az esetben, ha nincs nálunk a labda. Ezt persze túl sokat nem tudom gyakorolni mostanában, hiszen a Barcával ritkán fordul elő, hogy nem birtokolják a labdát.
Pedro jó példával szolgál Önnek azzal kapcsolatban, hogy mi a teendő, ha segíteni kell a védekezésben is?
Amennyit csak tudok, próbálok besegíteni más posztokon is, nem csak a gólszerzésre törekszem, de remélem ezt a szurkolók is észrevették már. Pedro tökéletes példa erre, de ne felejtsük el, ő hány éve dolgozik már Pep irányítása alatt. Ha én néhány hónap alatt fejlődtem e téren, gondolhatják, mit jelent a több éves közös munka Peppel. Nagyon sokat!
Bár mostanában nincs panasz a Barcelona helyzetkihasználására, azért továbbra is dolgoznak rajta, hogyan kell minél előbb „kivégezni” az ellenfelet meccs közben?
Amíg nyerünk, addig nyugodtak és elégedettek vagyunk. De miután elhagyjuk a pályát egy nyert meccs után, ugyanúgy végigmegyünk pontról pontra az összes kimaradt helyzeten, és kielemezzük, mit rontottunk el.
Mit gondol, Ön személy szerint milyen szezont tudhat majd magáénak az év végén?
Remélem, hogy a lehető legtöbb meccsen játszhatok, hiszen az azt jelenti, hogy jó formában vagyok, és az edző számít rám. Ez pedig egyenes út a címek bezsebeléséhez is. Összességében jelenleg három versenykiírásban vagyunk érdekeltek, ezeket egytől egyik meg akarjuk nyerni, vagy legalábbis végig versenyben maradni. Majd meglátjuk, milyen eredménnyel végződnek ezek a tornák, mi megteszünk mindent a trófeák érdekében, meccsről meccsre közelebb akarunk hozzájuk kerülni.
Ezután az első pár hónap után mit gondol, lehetséges, hogy innen fog nyugdíjba vonulni?
Nyugdíj??? Ettől a szótól még a hideg is kiráz. Imádom a szakmámat, ez a hivatásom, és amilyen sokáig csak lehet, ezt szeretném csinálni. Azt illetően, hogy meddig tervezek itt maradni, annyit tudok mondani, hogy jelenleg 4 évre szól a szerződésem, amit remélem még 4 vagy akár 8 évvel is meghosszabbítjuk majd, mert hihetetlenül jól érzem magam itt. A nyugdíjra tényleg nem szeretnék gondolni, de annyi biztos, hogy ameddig csak lehet, én itt szeretnék maradni.

Forrás: barcanoticias.blog.hu